Az alig negyven-egynéhány évesen megboldogult Barry Fairbrother halála szó szerint felforgatja Pagford városkát. Pagford színleg maga az angol idill, macskaköves piactérrel, ódon apátsággal, ám az elbájoló homlokzat mögött háború tombol: gazdagok háborúja a szegényekkel, kamaszoké a szülőkkel, feleségeké a férjekkel, tanároké a tanítványokkal…
Mert Pagford nem az, aminek látszik, és Barry megüresedett önkormányzati helye a valaha megélt legnagyobb háborút robbantja ki a helységben. Ki fog győzni a szenvedélyektől, köpönyegforgatástól, döbbenetes leleplezésektől viharos választáson? A The Casual Vacancy (Átmeneti üresedés) a páratlan mesemondó új alkotása az első olyan regény, amelyet Rowling a felnőtteknek írt.
Vélemény:
Amikor tavaly (2014. november elején) nekiálltam a könyvnek, úgy igazából nem vártam semmit. Jómagam nem olvastam az írónő egy könyvét sem korábban (később is csak a Kakukkszót), így viszonyítási alapom nem volt. A fülszöveget érdekesnek találtam, kíváncsi voltam, mit is takar.
Meg kell mondjam, ilyen nyögvenyelősen ritkán haladok egy könyvvel. Egy hónapig tartott, míg kivégeztem, noha időm volt rá. Mégis nagyon sokszor eluladtam rajta. És nem a fáradtságtól. Túlzsúfoltra sikeredett. Egy kevés húzással (úgy 200 oldal) még talán élvezni is lehetett volna.
Rengeteg a szereplő, és párszor vissza is kellett olvasnom, hogy tudjam, ki kicsoda, mert oldalanként elvesztettem a fonalat. Igazán senkit nem tudtam se kedvelni, se szeretni. Mintha egész Pagford depressziós lenne az utolsó hangyáig.
A történet lassan bontakozik ki, amit nem segített az az ezer meg egy szál sem, amin futott. Olyan mélyen láttunk bele egy-egy család életébe, hogy nyugodt szívvel lehetne mindegyikről külön regényt írni. Mert így rendben, megtudunk róluk egyet s mást, de azért jóval több lakozott mindenkiben.
A sok trágárságtól már a falat kapartam, minden oldalra jutott belőle. Az rendben, hogy sokan boldogtalanok, és nincs éppen leányálomnak nevezhető életük (kinek van), de az nem megoldás, hogy a legtöbb karakternek káromkodásokat aggatunk a szájába. Hall az ember eleget a való életben, és pont azért menekül a könyvek világába, hogy kizárja a sok nyomasztó dolgot, nem pedig azért, hogy ott is azzal találkozzon.
Maga a történet még a vége után napokkal is a hatása alatt tartott. Lelombozott, még ma sem szívesen gondolok rá vissza. Túl sok volt a negatívum, és egyetlen pontja sincs, amire szívesen emlékeznék vissza.
Csalódás volt. :(
Az viszont biztos, hogy a filmet meghagyom azoknak, akik 4-5 csillagra értékeltélték a molyon.
Ez milyen? Kivancsi vagyok, hogy a Potteren kivul mit alkotott meg, de sajna a krimik nem erdekelnek. Viszont a HP-ben jo volt szerintem Rowling humora, emiatt is tetszett, amit irt.
VálaszTörlésNekem nem tetszett. Túl sötét, depressziós, nyomasztó.
VálaszTörlésEbben humor nem nagyon van, vagy ha mégis, már nem emlékszem rá.