2021. július 6.

B. Tóth Erika: A kislány, akinek a fáján madarak ülnek

Egy gyönyörű, igaz történet tárul az olvasó elé, egy akkor még kicsi, de ma már tizennyolc éves fiatal nőről.

Mit tehet egy édesanya, ha a szeme fényéről kiderül, hogy beteg? Megálmodja, hogy segíthetne rajta.

Léna, a mindig mosolygós, kicsi lány egyik napról a másikra egyre többet betegeskedik, és már csak árnyéka önmagának... Kedvetlenné válik. Szülei orvosról orvosra járnak vele, de senki nem tudja megmondani, mi is pontosan a kislány baja. 

Egyik nap, mikor az erkélyen nézik a felhőket, anya és lánya álomba szenderül. Az anya különös álmot lát egy fáról, melyet annyira szeretnek a madarak, hogy mindegyik rajta akar fészkelni. Ám ez a fának inkább bánatot okoz, hisz majd' megfullad. Segítséget kér hát barátjától, a kis kék pillangótól, aki elhatározza: mindent megtesz, hogy időben megmentse azt, aki oly fontos neki... 

A történet tele van hasonlatokkal, rejtett utalásokkal, melyeket csak olvasás közben értünk meg. Ilyen pl. a fa és a madarak, vagy a különleges 65-ös szám. 

Nehéz így írni róla, hogy nem mondok el mindent, de akkor mit hagynék másoknak?

Ez a mese gyógyít, és egyszer s mind tanít, méghozzá sok mindenre. Többek között arra, hogy küzdjünk, sose adjuk fel, s higgyük: minden rosszból van kiút.

Paksi Veronika illusztrációi meseszépek, remekül illeszkednek a meséhez. 

Köszönöm, kedves Erika, hogy elolvashattam, s szívemből kívánom nektek a legjobbakat, Lénának pedig hosszú, boldog életet! 

1 megjegyzés: