2014. január 31.

Ez meg az :)



Egy órával a leadás határideje előtt sikerült beadnom a Holnap Magazin pályázatára az írásomat. Nem hittem, hogy sikerül, de addig ültem fölötte, míg ki nem írtam magamból. A bétázást itt is köszönöm, Tira Nael! Immár sokadjára. :D Ide csak márciusban fogom kitenni, mivel a Tollforgató pályázat névtelenül zajlik, elkerülve azt, hogy esetleg valaki a kedvenc írójára szavazzon. Tudom, ez sem garancia arra, hogy egyesek el ne kotyogják, hányas számot kapta az írásuk, de én a tiszta versenyt szeretem.


A Penna oldalán jövő héten lesz eredményhirdetés, de már megkaptam az első kritikát, aminek nagyon örültem, és nem csak azért, mert pozitív! :) Végeredménnyel majd jelentkezem egy hét múlva. :) Akit érdekel, addig is elolvashatja itt. :)


Aranymosással kapcsolatban: 

~ A meglepi, amit mára tartogattak, remek. Főleg azoknak, akiknek van regényük, amiért izgulhatnak. Jövő héttől felkerülnek az első fejezetek, valamint megismerhetjük az előszűrők benyomásait is. :D Ez remekül hangzik, mert kicsit belelátunk a háttérmunkába is, és megtud(hat)juk, miben lehet fejlődni. Engem ugye nem érint, most nincs beadott művem, viszont mindenből lehet tanulni.

~ Holnap pedig eredményhirdetés az Értékelj és értékelnek! c. játékukkal kapcsolatban!

Ami a blog külsejét illeti: most már maradok ennél a sémánál. Egyszerű és letisztult, pont, amilyent szerettem volna. :)


Kellemes hétvégét kívánok!

Szeretettel, Andi

2014. január 29.

Keresem az utam



Van egy remek oldal, a Pennát a kézbe!, ahol hasznos információk tömkelegével találkozhat az ember lánya, ha arra téved. Rendszeresen hirdetnek gyakorlati feladatokat, s a legújabbra én is beküldtem egy agyon rövid irományt. Nem láthatom előre, hogyan alakul majd, hiszen még több, mint egy hét vissza van az eredményhirdetésig. Utána ide is felkerül majd, a szerkesztők véleményével együtt.


Ám addig sem fogok unatkozni – már ami az alkotást illeti –, hiszen péntek éjfél a határidő, hogy a HM aktuális tollforgató pályázatára (ROMANTIKUS TALÁLKA) beadjuk az elkészült írást. Ötletem már van, s aminek külön örülök, hogy – saját megítélésem szerint – nem sablonos. Ergo nem Pistike és Julika és bonbon meg virág. :) Szeretem a kihívásokat, noha sokszor nem jön az a bizonyos szikra, így ki-kihagytam már párat. De sebaj. Viszont visszakerestem jó néhány korábbi írástechnikai feladatot, így ha időm, kedvem és ihletem engedi, akkor azokat is megoldom egyszer.
Korábban félbehagytam pár történetemet, azokat is gatyába kellene ráznom őket valamikor.
Az Aranymosás oldala pénteken meglepivel készül, izgatottan várom, mi lesz az. :D
Most pedig megyek olvasni, hogy kritikát írhassak.

Szépséges napot kívánok Mindenkinek! ;-)

Szeretettel, MEL

2014. január 23.

Kitérő és egy kis infó :)



Gondoltam, megosztok veletek néhány dolgot, amiről csak kevesen tudnak.
Az írás mellett régóta egyik kedvenc elfoglaltságom az interjú-készítés, főleg rajongói oldalaknak. Van, ami sajnos már nem elérhető, mivel törölték a site-ot, de akad, ami jelenleg is olvasható. Jó ideje erősítem egy Agatha Christie-vel foglalkozó oldal szerkesztői csapatát. (Nagy öröm számomra, hogy köztük lehetek, hiszen nekem Christie a best.
:D) Február 15-én lesz a bemutatója a Tíz kicsi négernek a Játékszín színpadán, ennek apropóján pedig már el is indult útján a kérdéseket tartalmazó dokumentum Szirtes Tamás tanár úr felé. :) Nagyon izgatott vagyok miatta, már alig várom, hogy egy szuszra végigolvassam az anyagot – miközben készre szerkesztem. :)


A másik kedvenc időtöltésem készítésük mellett az interjúk, riportok fordítása angolról. Agatha Christie rajongói is örülnek ennek, hiszen akadnak még, akik csak alig, vagy egyáltalán nem beszélik ezt a nyelvet. Boldog vagyok, ha új információval szolgálhatok a lelkes olvasóknak. :)


És most egy kis helyzetjelentés a regényemről:

Lassan, de biztosan közelítek a 100.000 karakterhez. Ez nálam nagy szó, hiszen korábban sokszor hagytam félbe egy-egy írást, vagy ha be is fejeztem, akkor is csak a hosszabb lélegzetvételű novellák közé sorolhattam volna be őket. Ami külön jó érzéssel tölt el, hogy az első fejezetet késznek ítéltem, bétámmal karöltve – már amennyire kész lehet valaha is. Egy író sosem elégedett teljesen a művével, de én ennél többet már nem tudtam belőle kihozni. Így is akadhat benne hiba. A másik dolog, hogy ma megfogalmazódott bennem a lezárás, klasszikus krimiről lévén szó ez nagy áttörés. Már csak le kell írnom, és a további függő ötleteimet beledolgoznom a köztes részbe. Reményeim szerint elkészülök vele az év végére, hogy remegő gyomorral beadhassam A pályázatra, így nagy betűvel. :D

Még jelentkezem, addig is szép hetet kívánok Mindenkinek, aki olvas! :)

Szeretettel, Andi :)

2014. január 22.

Eredményhirdetés – 100 szavas



A délelőtt folyamán kikerült a végeredmény az Aranymosás oldalára. Most sem kerültem be a legjobbak közé, de sebaj, szívesen játszom. Egyszer majd sikerül. :D A feladat világteremtés/városi legenda volt. És most íme a beadott írás:

Kimerülten szálltam fel a metróra. Rajtam kívül csak egy tagbaszakadt férfi és egy szőke nő tartózkodott a kocsiban. Ahogy robogtunk, éreztem, hogy egyre jobban körül ölel a félelem palástja. Nem bírtam levenni a tekintetem a férfi bicepsztől csuklóig futó tetoválásáról. Eszembe jutott a reggeli lapban megjelent rendőrségi felhívás, és amint megálltunk, fejvesztve menekültem le a szerelvényről. A nő követett, a férfi maradt. „Mi a baj?” – fordult hozzám a szőke. „Nem láttad a bal karján végigfutó töviskoszorút? Azt beszélik, pont ilyen van a metrós gyilkosnak is.” „Tévedsz. Neki a jobb karján van.” – mondta, majd feltűrte a pulcsija ujját: „Nézd csak!”

2014. január 21.

100 szónak is egy a vége :)


Holnap eredményhirdetés az Aranymosás oldalán az idei év első 100 szavas feladatával kapcsolatban. Érdekes megoldások születtek, közel negyvenen gondoltuk úgy, megmutatjuk, szerintünk milyen egy városi legenda.
De addig, míg várunk, álljon itt a tavaly Halloweenre írt kis szösszenetem:


– Hallo, Vín! Indulhatunk?
– Egy perc és kész vagyok. Kérsz valamit?
– Mid van?
– Szemgolyó nyalóka és hajcukor.
– Köszi, kihagyom. Tetszik a jelmezed.
– Nekem is. Belebújni viszont fél órámba került.
– De megérte. Dögös vagy benne.
– Csak sajnálom az előző gazdáját. Harcolt érte rendesen, de végül én nyertem.
– És ő most hol van?
– Elvitettem a kórházba. Csont és bőr volt szegény.
– Nem lep meg. Manapság mindenki csak fogyni akar. Tudsz adni egy vese turmixot? Kövérít a ruhám.
– Hogyne. De aztán siessünk, mert ha nem érjük el az éjféli hajót, itt ragadunk.

2014. január 16.

Béta mondja: dramaturgiával vigyázz!



Egy kedves bétám ma reggel felhívta a figyelmem egy kisebb dramaturgiai gubancra, amiért nem lehetek elég hálás neki. Tanácsai után megkérdeztem egy másik ismerősöm, akinek a véleményére sokat adok, aki korábban már olvasta az első pár fejezetet, amiket azóta már itt-ott átírtam/kiegészítettem.


A lényeg, hogy újabb ötletek születtek meg a regénnyel kapcsolatban, és ennek hatására kapásból bővülni fog egy fejezettel.. Így már gördülékenyebben megy majd az írás. :)

Tanulság: Ha írsz, mindig legyen tesztolvasód, amennyiben nem teszed nyilvánossá a történeted, de ne feltétlen szűk baráti körből, hiszen elfogultak tudnak lenni. Ha mégsem sikerül máshonnan „leakasztani” egyet-kettőt, akkor mindenképpen objektíven nézzék a művet, mintha nem tudnák, ki írta, így valamivel könnyebb észrevenni a logikai, dramaturgiai, nyelvtani bakikat.

2014. január 15.

100 szavas játék

Éljen!!!!!
Már nagyon vártam!

Pénteken, január 17-én 100 szavas írástechnikai játék lesz az Aranymosás weboldalán!

Nagyon szeretem őket, mert igazi kihívás mindegyik. Míg egyesek a kisujjukból kirázzák, addig másoknak sok időbe telik megalkotni a szöveget, melynek témája bármi lehet, ahogy a hangulata is. Korábban is részt vettem már néhányon, de akadt olyan is, ami kifogott rajtam. De a beérkezett megoldásokat látván nem is csodálkoztam ezen. A kiválasztottak minden esetben megérdemelten nyertek.

Izgatottan várom, az idei első feladatra mit találtak ki Aranymosóék! :)

2014. január 13.

Jay Asher: Tizenhárom okom volt


VIGYÁZAT! CSELEKMÉNYLEÍRÁST TARTALMAZ!


Kép  forrása: Moly
Adott egy lány, Hannah Baker, aki öngyilkos lett.
Adott egy fiú, Clay Jensen, aki a lány titkos imádója.
És adott néhány másik fiatal, akik közvetve felelősek a lány haláláért.
Clay egy nap az iskolából hazaérve különös csomagot talál az ajtajuk előtt, melyet neki címeztek. Hét magnókazettát talál benne, melyen Hannah azokat az okokat sorolja fel, amik ahhoz vezettek, hogy véget vessen az életének. Clay egész éjjel a várost rója, elmegy a legtöbb helyre, ahol Hannah élete fordulatot vett, miközben végig a lány hangját hallgatja egy régi walkmanen. Mire a szalagok végére ér, az ő élete is gyökeresen megváltozik, és olyan összefüggésekre lel, melyeket korábban nem vett észre.

A szerzőnek ez az első megjelent könyve, s mint általában, ilyenkor bőven özönlenek a negatív kritikák, de adódik szép számmal lelkendező vélemény is.

2014. január 12.

Új év, új tervek…





Beléptünk 2014-be. Tiszta lappal kezdhet mindenki, itt egy újabb esély, hogy másként csináljunk dolgokat, mint ahogyan eddig – persze csak akkor, ha az épp nem a legcélravezetőbb volt. Tervem van néhány, és az idő majd eldönti, lesz-e lehetőségem véghez vinni őket. Legfőképpen azonban csak rajtam múlik. Mint írtam korábban, van egy kétéves kislányom, aki egy kis örökmozgó búgócsiga, szinte lehetetlen lefárasztani. Így írásra jobbára csak késő este van (lenne) időm, de addigra a fáradtság győz. Jobbára csak jegyzetelgetek, érdemi mennyiséget már régen sikerült legépelnem.