2019. január 18.

Carrie Cooper: Kétségekbe zárva

ENYHÉN SPOILERES VÉLEMÉNY, ELOLVASNI CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE. :)))))

Forrás: moly.hu
Ez a könyv letehetetlen volt. Egy dolgot sajnálok, hogy nem volt időm korábban kézbe venni. De ahogy nekiálltam, nem tudtam vele leállni. Azonnal tudni akartam, hogy mi lesz a vége, s noha tudtam, hogy ez csak az első rész, mégis kicsit letaglózott, hogy most a második rész megjelenéséig várnom kell arra, mi történik Liliékkel. Elképesztő egy csaj, hogy bárhol és bármikor képes kalamajkába keveredni, sőt, kisebb-nagyobb veszélybe kerülni.

Már az első két rész is remek volt, de ez majdnem viszi a prímet. Igaz, ebben nem volt annyi veszély, mint a két korábbiban, de mégis az írásmód és az események miatt faltam a sorokat. Vártam, hogy mikor derül ki valami piszkos titok Laconte-ról. Azt megtudjuk, hogy annyira tud olvasni az emberek arcáról, viselkedéséből, hogy úgy manipulálja őket, hogy azok észre sem veszik. És azért ez is gonoszság, na persze egy bérgyilkossal vagy drogbáróval nem lehet összehasonlítani. Ezért is ülök tűkön, hogy kiderüljön minden az új könyvben.


Lilinek és Nikosznak a csillaga elég faramuci helyzetbe sodorta őket, nem tudják felhőtlenül élvezni egymás társaságát, mert valami mindig közbejön. De hát enélkül mit is lehetne írni róluk, nem? :)

Nem tudom, ki hogy van vele, de Mark egyáltalán nem lopta be magát szívembe. Elhiszem, hogy neki a munkája (és Nikosz) a legfontosabb, de akkor is: azért lett volna ideje megismerni Lilit. Vagy ha mást nem, hát Nikosz miatt megpróbálhatná kedvelni. Igaz, hogy a lány sem egyszerű eset, de Mark sem panaszkodhat. :) Párszor én is ki tudtam volna kaparni a szemét.

Jó volt Zacet és Johnt újra „látni”, a titkos kedvencem még mindig az előbbi. Ő csendesebb figura. :) De jókat mosolyogtam John-on, igazi nőcsábász humorzsák. :))))) Remélem a második kötetben kicsit több szerepük lesz.

A sztori jó, a karakterek egyéniségek, nem igazán tudnék hibát említeni. Aki az eddigi történetek alapján megismerte Nikoszt és Lilit, annak nyilvánvaló volt, hogy azért nem minden az, aminek látszik. El persze elbizonytalanodhatunk, ahogy Lili is, és nem is szívesen lennék a helyében, amikor olyanokat kell hallani, amiket.

Mia szimpatikus lett, kis elesett, magányos mivoltával. Kíváncsi vagyok, mi lesz vele. Ahogy arra is, mi lesz Laconte sora, mert – most meg lehet kövezni – nekem még ő is elég szimpi lett (azzal együtt, hogy tudom, ő a rossz fiú).

Köszönöm az élményt, kedves Carrie, várom a folytatást! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése