Howard Matheu eleinte nem gondolt semmi rosszra, ám egyik furcsaság követte a másikat, míg végül az egész város megbolondulni látszott. Gil nadrágja, Nita kabátja, zombik, egy undok harmadikos és az új ruhaüzlet… Mégis hogyan kapcsolódik össze mindez?
Holden Rose történeteit nem lehet megunni. Mindig van új a nap alatt. A mostani történet annyiban különbözik a többitől, hogy Howard itt egyedül „nyomoz”, hisz úgy látja, hogy rajta kívül mindenkinek elment az esze. Nem ismer rá a barátaira, mintha csak egy lidérces álomba csöppent volna. Persze a néha nagyon is szükséges apai csevej felnyitja a szemét, és ha akaratán kívül is, de fényt derít arra, miért viselkedik mindenki furcsán körülötte.
Érdekes látni, ahogy idősödnek a karakterek, noha nem évekkel, csak hetekkel-hónapokkal. Mégis, már ezen a novellán érezhető volt számomra, hogy kezdenek felnőni. Persze nem feltűnően. De nem lepődök meg, hisz ez az élet rendje. :)
Remélem, még sokáig olvashatjuk a CWTT-vel történt kalandokat! A Hófehér kelepcét pedig kifejezetten várom! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése