Kép forrása: howard.hu |
Kedvelem Holden Rose könyveit, mert ahogy már korábban írtam róluk, képesek megszerettetni az ifjakkal az olvasást. Ha lányom nagyobb lesz, akkor mindenképpen elolvasom neki őket.
A novellák abból a szempontból jók, hogy rövidek, így akár esti mesének is beválnak.
Az aranykapu rejtélye remek. Howard és Gil (mint mindig), most is remek kis kalamjkába keveredtek. Azt csak a végén vettem észre, hogy Nita most kimaradt, de hát a fiúknak is kell egy kis szabadidő, nem? :)
Izgatottan olvastam faltam az oldalakat, és vártam, mi lesz a vége. Nem csalódtam most sem.
Ami igazán tetszett benne, az a „Látsz, vagy csak nézel?” játék, amit Howard említ a novella közepén. Ebből is látszik, mennyire hasznos, ha az ember megfigyeli a környezetében lévő dolgokat, embereket, mert sosem tudhatja, mikor lesz rá szüksége.
Örülök, hogy egy újabb Matheu-történetet ismerhettem meg. A fiatalabb generációnak minden bizonnyal tetszeni fog. :D
A könyvet köszönöm a Főnix Könyvkiadónak! :)
A könyvet köszönöm a Főnix Könyvkiadónak! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése