Elmentél. Váratlanul, hirtelen, előjel nélkül. Túl fiatalon.
Azonnal űrt hagytál magad után.
Mi pedig szótlanul állunk, és elveszettnek érezzük magunkat.
Még mindig hihetetlen.
Nem tudjuk, mihez kezdünk Nélküled, hiszen Te voltán Minden, amiért dolgoztunk.
Mindent és mindenkit jelentettél nekünk: barát voltál, bizalmas, támasz. Olyan valaki, akire mindig számíthattunk, bármilyen problémával küzdöttünk. A megmentőnk voltál. Éles meglátásaid segítettek nekünk, rajtunk.
Nincsenek arra szavak, mennyit köszönhetünk neked – s nem csak mi. Több száz ember: tudást, élményeket, és nem utolsósorban egymást.
Összetartottál minket.
Azonnal űrt hagytál magad után.
Mi pedig szótlanul állunk, és elveszettnek érezzük magunkat.
Még mindig hihetetlen.
Nem tudjuk, mihez kezdünk Nélküled, hiszen Te voltán Minden, amiért dolgoztunk.
Mindent és mindenkit jelentettél nekünk: barát voltál, bizalmas, támasz. Olyan valaki, akire mindig számíthattunk, bármilyen problémával küzdöttünk. A megmentőnk voltál. Éles meglátásaid segítettek nekünk, rajtunk.
Nincsenek arra szavak, mennyit köszönhetünk neked – s nem csak mi. Több száz ember: tudást, élményeket, és nem utolsósorban egymást.
Összetartottál minket.
Örökké hiányozni fogsz!
Mindig velünk maradsz, Tamás!
Nyugodj békében!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése