Hogy kapcsolódik össze Howard, Nita, Gil, egy focilabda, egy vérszomjas eb és a rendőrség? Kiderül ebből a rövid történetből.
Howard Matheu-val nem olyan rég ismerkedtem meg, az első könyv apropóján. A második rész váró-, a harmadik (ami hivatalosan a negyedik kötet) pedig kívánságlistán van.
Holden Rose remekül mutatja be a gyerekeket, rögtön megszereti őket az, aki kézbe veszi a könyveket. Talán pont azért, mert: ha felnőtt, akkor ifjúkori önmagát látja bennük, ha pedig még gyermek, akkor akaratlanul is összehasonlítja magát a szereplőkkel.
A világ változik, az évek telnek, de a gyerekek mindig gyerekek. A maguk kis világával, titkos szövetségeikkel, rejtekhelyeikkel és persze a kalandvágyukkal.
Jómagam édesanyaként találkoztam e könyvekkel, és tényleg: túl a harmincon is élvezet volt olvasni a történeteket. A célközönség nem én vagyok, mégis megérintett. :)
A könyvek szerkezeti felépítése nem bonyolult, az olvasással épp csak ismerkedő, vagy már folyékonyan tudó kisiskolások bizonyára előszeretettel lapozgatják őket. Együtt izgulnak és nevetnek a szereplőkkel, és sokan talán találgatják is, milyen titok bújhat meg a háttérben.
Ahogy a címben szereplő novellában is. Howardék megint kalamajkába csöppennek. A csavart a felnőttek találhatják ki könnyebben, de izgulni (és nevetni) a gyerekek fognak rajta jobban. :)
S szerintem esti mesének is kiváló. :)
Ha Te is elolvasnád, kattints ide.
Köszönöm az írást, nagyon örülök, hogy tetszett!
VálaszTörlésÉn köszönöm, hogy írhattam róla. :D
VálaszTörlésEz most éppen idevág:
VálaszTörlésFogadd el tőlünk karácsonyra ezt a hangoskönyvet! Holden Rose detektívtörténetét Zsigmond Tamara olvasta fel. http://howard.hu/hangoskonyv-karacsonyra/ Boldog karácsonyt!