John Green: Csillagainkban a hiba

Kép  forrása: Moly

Hazel és Augustus egy rákbetegekből álló támaszcsoportban találkoznak. Mindketten magukon viselik a gyilkos kór elleni harc nyomait: míg Hazel a nap huszonnégy órájában oxigénpalackra van kötve, addig Gus műlábbal kénytelen élni. A lány végstádiumú tüdőrákban szenved, a fiú több, mint egy éve tünetmentes. Minél több időt töltenek együtt, annál közelebb kerülnek egymáshoz. De vajon mennyi idejük van élvezni az első szerelmet?

Tavaly találkoztam a könyvvel, de igazából nem hittem benne, hogy annyira megérint, mint amennyire tette. Nem terveztem, hogy elolvasom, tisztában lévén azzal, hogy miket érezhetek az olvasása közben. Mikor a kezembe vettem, már tudtam, mire számítsak – kivéve persze a véget, ami meg is lepett, és nem is. 

Ami rögtön megfogott, az Hazel karaktere és a narráció volt. Valószínűleg én nem tudnék így hozzáállni ahhoz, ha kiderülne rólam, hogy beteg vagyok, de meg tudom érteni a fiatalokat. Kell nekik a komolytalanság, hogy el tudják viselni a rák okozta fájdalmakat. Beleröhögnek a rák arcába, nem hagyják, hogy elrontsa a még hátralévő idejüket. komolytalanul beszélnek komoly dolgokról, és az olvasó néha nem tudja eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen, a könnye mégis potyog. Felemelt fővel haladnak kijelölt útjukon.

A könyv letétele után rögtön megnéztem a filmet is. Így sokkal erősebben kirajzolódott, hogy mik maradtak ki, miken változtattak. Volt, ami nem tetszett, és volt, amit sajnáltam. A könyvben nagyon erősen kirajzolódik az apa karaktere, a filmben viszont mintha csak egy – tudom is én – kertész lenne. Nem jött át a John Green által megalkotott fájdalma és kétségbeesése. Az édesanyát nem pont olyannak képzeltem, mint Laura Dern, de hát ahány ember, annyi fantáziavilág. Isaac szimpatikus volt a történet elejétől a végéig, kár, hogy a filmben ez nem nem igazán lett kidolgozva.

A könyvben több rész is tetszett/különleges:

• az amszterdami vacsora a csatornában fulladozó konfettikkel. Green meseszerűen írta meg, azonnal ott akartam lenni, hogy lássam. 
• a tojásdobálás.
• a félszületésnapok
• a hinta

Gyönyörű könyv, ami kellemes csalódást okozott. Tudom, néha kell az embernek, hogy ilyen témában is olvasson, ki kell lépnie a komfortzónájából. Még a hatása alatt leszek egy darabig. :) Oké? :D