2017. október 20.

Sienna Cole: Négyszáz nap szabadság

Fülszöveg:

Elképzelted ​már, milyen lenne egyszerűen kilépni az életedből? Magad mögött hagyni mindent? 

Dena egy jó nevű londoni reklámügynökségnél dolgozik, és minden vágya, hogy fényes karriert fusson be a szakmájában. A barátja épp arra készül, hogy megkéri a kezét, Dena azonban hallani sem akar a házasságról. Jason a cég nőcsábásza, igazi életművész, akinek mindig lapul egy vicc a tarsolyában. A bohócjelmez mögött azonban régi sérelmek lappanganak. A hallgatag és megközelíthetetlen Patrick áll az ügynökség élén, és egy nap ő örökli az egész reklámbirodalmat. Házassága zátonyra fut, mikor megtudja, hogy a felesége megcsalja. 

Mindhármuk élete gyökeres fordulatot vesz, amikor egy ártatlannak induló hétvégi kiruccanás szenvedélyes afférba torkollik. A rendhagyó, titkos viszony felforgatja mindennapjaikat, melyek már egyikük számára sem ígérnek boldogságot. Úgy határoznak, belevágnak életük legnagyobb kalandjába, hogy megtalálják és megtapasztalják a mindannyiuk által áhított szabadságot. 

De vajon van-e létjogosultsága egy ilyen kapcsolatnak? Létezik-e korlátlan szabadság? És ha igen, hol kell keresni? Meg lehet-e szabadulni a múlt árnyaitól? 

Sienna Cole szenvedéllyel és drámával tűzdelt romantikus története ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben az utazás nemcsak lélegzetelállító tájakra kalauzol, de a lélek legmélyebb bugyraiba is elvezet.

Vélemény:

Nem olyan könnyű véleményt írnom erről a könyvről, mint elsőre gondoltam. Akkor azt hittem, tudom, mit fogok majd „papírra vetni”, de most már nem vagyok benne annyira biztos.

Adott három ember, akiknek egy utazás alkalmával fenekestül felfordul az életük, és már semmi nem lesz olyan, mint azelőtt volt. Hiába szeretnék. Utazásra indulnak, ahol nem csak egymást ismerik meg jobban, hanem önmagukat is.

Lehet találgatni, vajon kinél köt ki majd Dena (ha kiköt), és mi lesz a másik fiú sorsa. Én – meg kell mondjam – sokkal drámaibb befejezésre számítottam. Talán mert soknak éreztem mindazt, ami Patrickre rázúdult. Meg alapból is: egy ilyen „párkapcsolatnak” vajon milyen vége lehet? Háromból legalább egy megsérül.

Őszintén, a fiúk közül nekem egyik sem volt szimpatikus. Az egyik túlontúl nyitott, a másik pont ennyire zárkózott. És ugyanennyire nem zártam a szívembe Denát sem. Mindig többet akart, sosem volt neki elég, amivel épp rendelkezett.

Maga a könyv valóban a szabadságot tükrözi, talán a lélek szabadságát, hogy kötöttségek nélkül mit is tehetne az ember. S hogy választás mindig van, csak tudni kell (jól) dönteni.

A tájak gyönyörűek, egymás után kerestem rá a helyszínekre olvasás közben, hogy még inkább lássam, hol is járnak a fiatalok. Mind közül leginkább Toscana fogott meg.

Első könyvem volt az írónőtől, és talán nem is az utolsó. De ez most sajnos annyira nem tetszett, mint vártam. :(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése