2014. február 1.

Segíteni jó!


Kihirdették az Értékelj és értékelnek! verseny eredményét az Aranymosás oldalán. Izgatottan várom, milyen lesz Janet Taylor szerkesztése, hiszen sok hibára felhívják benne az ember figyelmét – amennyiben van benne – továbbá az igazán jó dolgokat is kiemelik.

A mai nap folyamán felkerülnek a Holnap Magazin oldalára az új pályázati és tollforgató novellák, köztük az enyém is. Viszont az eredményhirdetésig nem árulom el, melyik az, mivel nem szeretnék senkit sem befolyásolni.

És most egy kicsit más téma, amiről ténylegesen szól ez a poszt:


A héten olvastam egy családról, ahol végtaghiánnyal született a kisbaba. Kitették őket az albérletből, nagyon sok holmijukat pedig nem kapták vissza. A segítő szándékú megjegyzések mellett töméntelen sok bántó hozzászólás érkezett az oldalon, melyben nem csak a családot, de a kisbabát is szapulták, bántották. Az anya kérésére azóta a bejegyzést törölték. Szerény véleményem szerint, mellyel nem vagyok egyedük, inkább a rosszindulatú személyeket kellett volna letiltani az oldalról.

Tudtam, hogy vannak gonosz emberek, de annyira, hogy egy beteg kisbabát bántsanak? A kis drága, aki mellesleg gyönyörű, semmiről nem tehet! Szomorú, hogy rengeteg embert más szenvedése nem érdekli, csak a sajátja. Az addig rendben is van, hogy sok család küzd egészségügyi, anyagi gondokkal, de ez nem jelenti azt, hogy bele kell rúgni a már amúgy is földön fekvőkbe. Ha nekik nem jó, másnak se legyen? Rossz hozzáállás, és sajnos, mára ez már divat lett kis hazánkban. Egyre több az önző, másokra tojó ember. Ha az ilyen nem tud segíteni, vagy ami biztosabb, nem akar, akkor menjen tovább és MARADJON CSENDBEN! Voltam tagja pár oldalnak, de pont az ilyen hozzászólások miatt léptem ki, mert napi szinten folyt a szardobálás, és minden héten több olyan kiírás volt, akik a szerencsétleneket, tudatlanokat védte. Miért bántják egymást az emberek? Ezt nem tudom felfogni. :'( Látatlanban alkotnak véleményt, amikor fogalmuk sincs a valódi okokról. Ne ítélj, hogy ne ítéltess! A saját szegénységi bizonyítványukat állítják ki ezzel. Talán ők találták fel a spanyolviaszt? Mindenben tökéletesek? Mintafeleségek/-anyák/-férjek/-polgárok? Egy fittyfenét!

Viszont: amit meg akartam veletek osztani az az, hogy tegnap délután útnak indítottam egy csomagot a pici fiúnak és a családjának. Külön jó érzés volt, hogy a férjem is támogatott benne, nem kérdőjelezte meg a döntésem, hiszen nekünk is van egy kislányunk. Akit érdekel, melyik családról van szó, az nézzen be ide.

Ha gyermeked születik, átértékelődik minden. Fontossági sorrendek változnak, és másképp tekint(h)e(t)sz dolgokra, emberekre, életekre, sorsokra. Szomorú, hogy akinek a vagyonából Dunát lehetne rekeszteni, a kisujját sem mozdítja, viszont az, akinek minden fillért be kell osztania, zokszó nélkül segít, mert pontosan tudja, mit élhet át az a másik család.

Amikor az anyával beszéltem, érződött a hangján, hogy kellemetlen neki a szituáció. Szerencsére nagyon sokan felajánlották a segítségüket, és nem is tudott konkrétumokat említeni. Már csak abban bízom, hogy az ígérgetésekből tettek lesznek.

Segíteni jó! S ha nem sokkal, és nem is mindenkinek, de ti is tudtok, tegyétek meg! :)


Szeretettel, MEL

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése