2014. február 10.

Ez+az plusz kritika



Penna meghosszabbította az aktuális gyakorlati feladat határidejét: február 13. (csütörtök) éjfélig lehet még írásokat beadni. Eredményhirdetés február 15-én.

Érdekes, tanulságos cikket olvashatsz a kritikaírásról az Aranymosás oldalán.

Bevallom, az egyik kritikámnál azt hittem, egyedül vagyok a véleményemmel, de megnyugtattak, hogy valós hibákra hívtam fel a figyelmet. Így egy kicsit könnyebb lett a szívem, féltem, hogy túl kritikus és bántó voltam.


Ha kritikát írok, fontos számomra, hogy őszinte legyek, anélkül, hogy megbántanám az írót. Évekkel ezelőtt, mikor először mutattam meg egy-két oldalon az írásaimat, rosszul estek a negatív kritikák. Azonban ahogy egyre többet olvastam, rájöttem, hogy nem bántásnak szánják, mindössze felhívják a figyelmem a kisebb-nagyobb hibákra, amiktől hemzsegtek akkoriban a kezem közül kiadott novelláim. Van, amihez azóta sem nyúltam, viszont többet átdolgoztam és -javítottam, s azt kell mondjam, így sokkal szebbek. :)

Eleinte nehezemre esett megfogalmaznom, mit is mondanék egy-egy novella vagy regényrészlet kapcsán, de később belejöttem. Igyekszem felhívni az író figyelmét a szembeötlő hibákra, mint a szóismétlés és/vagy helytelen fogalmazás. Ezekről rengeteg írástechnikai cikk található a neten, érdemes elolvasni őket. (Erre a célra ajánlom a Boncnokot.)

Számomra a legnagyobb hibát a „volt” szó használata jelentette. Erre azóta is nagyon kell figyelnem. De ha kellően ügyelünk rá, akkor számos módon át lehet írni a mondatokat, így kiirtva a felesleget. Akadt olvasóm, aki – miután vagy nyolc „volt”-ot számolt össze egy rövid bekezdésen belül –, nem is olvasott tovább. Tökéletesen meg tudtam érteni.

Más hibájából tanulunk a legtöbbet. Ez nagyon igaz, az írásban meg még inkább. Minél többet olvassuk mások műveit, annál jobban szembeötlenek a magunk által elkövetettek. Ez nem arról szól, hogy más szemében a szálkát, a magunkéban a gerendát sem. Tulajdon művünkkel szemben elfogultabbak vagyunk, néha nehezen megy az elvonatkoztatás, és nem azért nem találunk benne hibát, mert nincs. Pusztán nem vesszük észre, mert már szinte kívülről fújjuk a bekezdéseket.

Kritikák által fejlődhetünk: akkor is, ha adjuk, akkor is, ha kapjuk. Ezért, Kedves Olvasóm, akár amatőr író vagy, akár nem, arra buzdítalak, ha olvasol valamit, mondd el a véleményed. A szerző számít rá, a fejlődését szolgálja. De vigyázz! Ne legyél bántó, ne sértsd meg szándékosan, ügyelj a választékos szóhasználatra. És csak is őszintén! ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése